Kedves Maternity dolgozók - Szofi

Kedves Maternity dolgozók!

Remélem elnézik, hogy nem a "tisztelt" szót használtam a megszólításban. Egyszerűen nem jellemezné Önöket fele annyira sem, mint a "kedves" szó.

Pont tegnap telt el 5 hónap azóta, hogy megszületett Szófia, és az az igazság, hogy nehezen találtam időt arra, hogy írjak Önöknek. Először is köszönettel megkaptuk a Diplomát, ezzel kapcsolatosan édesanyámnak volt egy humoros megjegyzése "Látod, milyen olcsón megúsztátok, hogy már Diplomás a lányotok."

Ezúton is köszönjük, még egyszer!

Nem állítom, hogy nehéz szülésem lett volna, mert nem volt az, leszámítva, hogy egy kicsit elnyúlt a kitolási szak (az időérzékem csődöt mondott akkor, így csak abból gondolom, hogy Rigó doktornő és Bíróné Molnár Zsuzsanna szülésznő is egy másfél órával hamarabbra tették a szülés végét - legalábbis a tágulás alapján). A mai napig ha eszembe jut a szülés, nem lehetek elég hálás az összes ott dolgozónak, hogy kedvességükkel, szakértelmükkel és a munkájuk iránti ilyen mértékű szenvedéllyel segítették azt a picit több, mint 2 napot, amit bent töltöttem. Nem mondanám, hogy bent a kórházban, mert nem is érzem úgy. Ha bárki kérdezi tőlem, azt szoktam mondani, hogy kicsit olyan volt, mintha egy wellness hétvégére egy szállodába mentem volna szülni. Persze ebbe belejátszik az is, hogy szombaton szültem, de szerintem, ha hétköznap szültem volna sem éreznék másképp. Ezúton is köszönöm még egyszer mindenki munkáját, kiemelten nőgyógyászom, dr. Rigó Barbara állhatatos munkáját, és a szülésnél tanúsított végtelen türelmét. Az az igazság, hogy Szófia Diplomájáról lemaradt egy név: mégpedig Vida doktoré. Igaz, hogy csak az utolsó pár kitolásnál nyújtott segéd kezet (szó szerint), de ő volt az, aki a végén egy erős hasranyomással nekilódította a lányomat a "kijáratnak". És bár akkor nagyon kiabáltam, hogy "Ez nagyon fáj", de hálás vagyok, hogy nem "kímélt", és meggyorsította a megkönnyebbülésemet. Szóval csak szuperlatívuszokban tudok mesélni a szülésemről mindenkinek, és mesélek is, bízva abban, hogy minél többen tapasztalják meg azt, milyen csodálatos dolog a szülés minden fájdalma is akár, ha az ember ennyire biztonságban érezheti magát, mint amennyire én éreztem az Önök intézményében. Remélem, hogy a kistesó is Önöknél születhet meg. Köszönöm.

U.i.: Persze nem felejtem el a járóbeteg ellátáson dolgozókat is, ők is nagyon kedvesek és segítőkészek voltak mindig.

Üdvözlettel:

Péterfai-Torma Eszter