19. Az elölfekvő méhlepény

A női petesejt és a férfi hímivarsejt egyesülése a megtermékenyülés. Az új sejt a petefészekből a petevezetéken át néhány napig vándorol, és általában a 7. napon ágyazódik be a méhűrben az előző napokban erre felkészült méhnyálkahártyába. A beágyazódás körül kialakul a méhfalhoz tapadó méhlepény, amely szabályos körülmények között a méh hátsó vagy mellső falán vagy a méhüreg boltozatában tapad. Ha a lepény tapadása mélyebben következik be, azaz közel a méhszájhoz, akkor vérzés forrása lehet és szövődményekhez vezethet.

A legveszélyesebb, ha olyan mélyen helyezkedik el, hogy beborítja a belső méhszájat. Érthető módon útját állja a magzat világrajöttének, tehát ilyen esetben a magzat csak császármetszés útján jöhet a világra, ha erre nincs mód (pl. Közép-Afrika jelentős részén), akkor az édesanya meghal, mert a szülőfájások hatására elszakadó lepény-méhfal érösszeköttetésekből elvérzik.

Az elölfekvő lepényt (szaknyelven placenta praevia) nem szabad összetéveszteni a mellső falon tapadó lepénnyel. (Ez egyébként sokszor okozott már zavart a figyelmetlen szakemberek számára is.)

Régen, évtizedekkel ezelőtt, az elölfekvő lepényre döntően a terhesség harmadik harmadában, vagy csak a szülés kapcsán derült fény. Ezért volt szabály, hogy vérző nagy terhest, illetve szülőnőt csak műtői háttérrel rendelkező kórházban szabad megvizsgálni.

Fiatal orvos koromban magam is láttam úgy édesanyát meghalni, hogy a hüvelyi vizsgálattal előidézett hatalmas vérzést nem lehetett csillapítani és az elvesztett vérmennyiséget megfelelően pótolni. Volt egy távoli rokon terhesem is, akivel 1970-ben majdnem ugyanez történt. Első terhességét gyakorlatilag a 40. terhességi hétig kiviselte, jól fejlett volt a magzat és vérzéssel került felvételre a szülőszobára. Hüvelyi vizsgálattal elölfekvő lepényt diagnosztizáltunk és rohantunk a műtőbe, hogy elvégezzük a császármetszést. Sikerült a 4400 grammos magzatot szerencsésen a világra hozni, úgy hogy nagyrészt a méhlepényen keresztül lehetett csak hozzájutni. Sikerült a lepényt is eltávolítani, miközben a hatalmas vérzéssel is meg kellett küzdenünk, ezért nagy mennyiségű vért is adtunk. A műtét sikerült, mind az anya, mind az újszülött életben maradt. A kis Tibor azóta felnőtt, jelenleg 41 éves boldog családapa, akinek a kislányától éppen a közelmúltban kaptam egy hálálkodó, kedves levelet. Tibor születése és az édesanyja életének megmentése hosszú ideig családi legenda volt, sőt Tibor után négy évvel megszületett Zita is, aki már jóval kevesebb izgalom közepette jött a világra.

Az elölfekvő lepény ma már ultrahanggal könnyen diagnosztizálható, így nem váratlan és életveszélyes diagnózis a szülészetben. Van idő ellátására felkészülni, a császármetszés időpontját megtervezni. Fontos azonban tudni, hogy ha a terhesség első felében ultrahanggal elölfekvő lepényt látunk, az nem biztos, hogy a terhesség végéig az is marad. Ahogy a terhesség növekedésével együtt a méh is egyre nagyobb lesz, a lepény eredeti tapadása is feljebb jut a méh falán. Ezt nevezzük szaknyelven a méhlepény „vándorlásának”. Ezért követjük ultrahanggal nyomon a kezdetben elölvekvő lepény helyzetét a terhesség folyamán, hogy a veszélyes valódi elölfekvő lepényt elkülönítsük az ártatlan korai elölfekvő lepénytől.

Az ultrahangvizsgálat lehetősége a szülészetben megváltoztatta mindennapi szemléletünket és gyakorlatunkat a lepény tapadási rendellenességeinek diagnosztikájában és ellátásában is. Széleskörű alkalmazása rengeteg édesanya életét mentette meg az elmúlt néhány évtizedben világszerte.

Következik: 20. A méhlepény korai leválása